A környezeti dohányfüstöt az Egészségügyi Világszervezet 2002-ben rákkeltő anyagnak minősítette. A dohányfüstmentes környezethez mindenkinek joga van, ezért fontos a nemdohányzók védelme a passzív dohányzástól. 2010-ben létrehoztak egy Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményt, melyet a mai napig 172 ország ratifikált, köztük Magyarország is. A Keretegyezmény előírja olyan hatékony módszerek bevezetését és végrehajtását, melyek megfelelő védelmet biztosítanak a dohányfüsttel szemben zárt munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön és más közterületeken is.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása szerint – melyet 2012. január 1-től kell alkalmazni – dohányzási tilalom vonatkozik valamennyi zárt légterű közforgalmú helyiségre, azaz valamennyi munkahelyre, egészségügyi szolgáltatóra, vendéglátóipari egységre, beleértve a közintézményeket, szórakozóhelyeket, kocsmákat, bárokat, tömegközlekedési eszközöket, buszmegállókat, a gyalogosok által használt aluljárókat, játszótereket is. Mindezeken felül a helyi önkormányzat rendeletben egyéb közterületet is nemdohányzó közterületnek nyilváníthat.
A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt területet, helyiséget megfelelő felirattal vagy piktogrammal kell ellátni.
A törvénymódosítás alapvető célja a lakosság fokozottabb védelme a dohányzás egészségkárosító hatásaival szemben. A cél nem elsősorban a büntetés, nem a dohányosok üldözése, hanem a szabályok betartatása. Ezért bírság kiszabására csak egészen egyértelmű szituációkban kerül sor, hiszen a bírság csupán eszköz a cél eléréséhez.
A tiltás a nemdohányzókat és a dohányosokat is védeni akarja. A dohányzás évente 30 ezer ember idő előtti haláláért felelős. A passzív dohányzás miatt évente 2300 ember hal meg. Világelsők vagyunk a tüdőrák-halálozásban és más, a dohányzással összefüggő megbetegedésekben. Emiatt a magyar lakosság átlagos életkora a legalacsonyabbak között van Európában. A korlátozás arra is jó, hogy a dohányzásra rászokók számát is csökkentse. Ha kevesebben dohányoznak, hosszabb távon kevesebb megbetegedéssel lehet számolni.
Az alábbiakban felsoroljuk, hol lehet (és milyen feltételekkel), illetve hol nem lehet dohányozni.
Teljes dohányzási tilalom:
- közoktatási intézményben (pl. óvoda, általános iskola és középiskola), és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül,
- gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben (pl. bölcsőde), és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül,
- egészségügyi szolgáltatónál (pl. kórház, rendelő), és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül, illetve a dohányzóhely az intézmény területén kívül úgy jelölhető ki, ha az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül,
- helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton
- munkahely zárt légterű helyiségeiben,
- közforgalmú intézmény zárt légterű helyiségeiben és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül,
- közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,
- a közforgalmú vasúti létesítmények és pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, megállóban, várakozóhelyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozóhely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül
- közterületnek minősülő, a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben.
Csak kijelölt helyen megengedett a dohányzás:
- A) nyílt légtérben kijelölt dohányzóhelyen:
- közforgalmú intézmény területén (pl. udvar),
- munkahelyen (pl. udvar),
- többcélú intézmény esetén, akkor is, ha ott eü. szolgáltatást is nyújtanak
- B) zárt légtérben kijelölt dohányzóhelyen:
- büntetés-végrehajtási intézményekben és a rendőrségi előállító helyiségekben, fogdákban és az őrzött szálláshelyeken a fogvatartottak – köztük a kóros elmeállapotúak – számára,
- pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára,
- a már működő, a hatóság által engedélyezett szállodai szivarszobákban,
- zárttéri munkahelyen, ahol a munkahelyi klíma a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24°C-ot meghaladja,
- a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményekben, ahol a nyílt légtérben a munka törvénykönyvében biztosított munkaközi szünettel, a tűzvédelmi szabályokkal, és a folytatott tevékenység jellegével összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni.
Kijelölés nélkül is megengedett a dohányzás:
- a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,
- szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban, feltéve, hogy más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.
A fent felsorolt feltételek biztosításáról az intézmény vezetőjének kell gondoskodnia. A kijelölt dohányzóhelyek a törvényben foglaltaknak való megfelelését, valamint a dohányzási korlátozások betartását, betartatását a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek ellenőrzik. A nemdohányzók védelméről szóló törvényt ma már szigorúan alkalmazzák. A dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megszegése esetén egészségvédelmi bírság szabható ki, de ha valaki buszmegállóban vagy játszótéren dohányzik, a közterület-felügyelő is szabhat ki bírságot. Egészségvédelmi bírság csak azzal a természetes személlyel szemben szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte.
Tapasztalataink szerint az emberek többsége jogkövető, elfogadja a nemdohányzók védelméről szóló törvény rendelkezéseit és betartja azokat. Figyeljünk egymásra ezen a téren is és tartsuk tiszteletben, ha valaki nem kér a füstből.