A hétvégén több lakossági bejelentést kaptunk csendháborítással kapcsolatban. Ügyeletben lévő közterület-felügyelőnk és a vele Őrszem szolgálatot ellátó rendőr társa az összes esetet kivizsgálták, és ahol szükséges volt, azonnal intézkedtek is.
Mivel mostanában gyakori és visszatérő probléma a másokat zavaró zajongás, cikkünkben szeretnénk körüljárni, hogy pontosan mit értünk csendháborítás alatt és mikor tehetünk ez ügyben feljelentést. Azonban fontos előbb tisztáznunk, hogy a járvány megfékezése érdekében a kormány április 15-én újra meghosszabbította a jelenleg is érvényben lévő védelmi intézkedéseket, továbbá egyes rendelkezéseknél módosítás is történt. Ilyen például a kijárásra vonatkozó intézkedés, melynek értelmében minden nap 22 órától reggel 5-ig kijárási tilalom van érvényben. A hétvégén tapasztalt egyes eseteknél a csendháborításon túl a kijárási tilalom megszegésének szabálysértése is megvalósult.
Mit értünk csendháborítás alatt?
A társadalmi együttélés legfőbb szabályait a Szabálysértési törvényben találjuk, illetve törvény felhatalmazása alapján Önkormányzatunk a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelettel kiegészítve védi Óbuda-Békásmegyer lakosságát.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 195. § (1) bekezdése értelmében, „Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.” A rendelkezés megsértőivel szemben a közterület-felügyelő is jogosult helyszíni bírságot kiszabni.
Mivel a törvényi előírásban nem szerepel időkorlát, így a csendháborítás a nap bármely szakában megvalósítható, amennyiben valaki indokolatlanul olyan zajt okoz, ami mások nyugalmát zavarja.
Mint fentebb említettük III. kerület Önkormányzata a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletében a zajvédelmi szabályok megsértéséről speciális rendelkezéseket határozott meg. Eszerint „Aki kertépítéssel és zöldfelület fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenységet (különösen belső égésű motoros fűnyírás vagy fakivágás, kerti traktor működtetése)
- a) munkanapokon és szombaton 20.00 óra és 08.00 óra
- b) vasárnap és ünnepnapokon 00.00-24.00 óra
közötti időszakban végez, helyi szabályszegést követ el.”
Ezeket az előírásokat nem kell alkalmazni a közszolgáltatással összefüggő tevékenységekre. Általánosságban elmondható, hogy aki a rendeletben foglalt szabályokat megszegi, helyi szabályszegést követ el, emiatt a közterület-felügyelők figyelmeztetést alkalmazhatnak vagy helyszíni bírságot szabhatnak ki.
Ha a szomszédunk hangoskodása nem csupán egy kivételes okból fordul elő (pl: születésnapi ünnepség, lakásfelújítás), hanem rendszeressé vált tevékenység, érdemes először személyes kommunikációval próbálkoznunk, az ugyanis sokat megoldhat. Ha a személyes felszólítással nem jártunk sikerrel, akkor hívjuk a Közterület-felügyeletet (tel.: +36 1 453 26 18) vagy extrém csendháborítás esetén, illetve abban az esetben, ha a cselekményt magánterületen követik el a rendőrséget az alábbi hívószámon: 112.
Környezeti zaj és rezgés elleni védelem
A csendháborítás mellett fontos megemlítenünk a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben foglaltakat. A Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében „Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben a hatósági jogkört – a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző gyakorolja az alábbi esetekben: *
- a) az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek (41 épületek építése, 42 egyéb építmények építése, 43 speciális szaképítés, 45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása, 46 nagykereskedelem, 47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár), 55 szálláshely szolgáltatás, 56 vendéglátás, 73 reklám, piackutatás, 81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés, 90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység, 93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység); továbbá
- b) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben; valamint
- c) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben
- ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve
- cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az 1. számú melléklet szerinti tevékenységeknél.”
Legyünk tekintettel egymásra, tartsuk be a szabályokat!