Környezetbarát síkosságmentesítés

Közzétéve: 2021.01.14

A napokban beköszöntött az igazi tél, amikor reggelente számíthatunk havazásra vagy fagyra. A közúthálózatot, a parkokat, az ingatlanokhoz nem csatlakozó járdákat és kerékpárutakat a közterület-fenntartónak (esetünkben FKF Nonprofit Zrt.) kell megtisztítania a hótól. Ugyanakkor a magántulajdonban álló ingatlanok előtti járda megtisztítása az ingatlan tulajdonosok feladata. Cikkünkben megpróbálunk segíteni a lakóknak, hogy milyen síkosságmentesítőt érdemes használni, hiszen nem mindegy milyen anyag kerül a talajra.

Évekig bevált módszer volt az utak és a járdák síkosság-mentesítésére a só használata. Azonban a sózás korántsem környezetbarát megoldás. A sózás leginkább az út menti növényzetet károsítja. A kloridion ugyanis a gyökéren keresztül felszívódik, elvonja a vizet a növényektől, majd ettől lelassítja a fák növekedését, a fiatalabbakat akár el is pusztíthatja. A sózás nem csak az élővilágra káros, az utak aszfaltfelületei is sérülnek. A sós hó olvadék az aszfalt repedéseibe szivárog, ahol a következő fagyáskor szétrepeszti a burkolatot, a tovább szivárgott sós hólé a közművek csöveiben is károkat okozhat. A konyhasó a gépkocsik kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokkal reagálva maró anyagokat alkot, amelyek korrodálják a környező fémfelületeket.

Szerencsére a konyhasó jégmentesítőként való használatát korábban végleg betiltották. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008 (XII.30.) számú kormányrendelet szerint a belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

 

Lássuk a környezetbarát síkosságmentesítőket:

HOMOK:

A homok olcsó, környezetbarát, de nem oldja a jeget, csak lefedi. A hó elolvadása után csupán összeseperjük.

FAHAMU:

Szintén egyszerű környezetbarát megoldás a lebomló faforgács vagy a fahamu.  A homokhoz képest drágábbak, nem oldják a jeget, csak lefedik, ezzel megakadályozzák a csúszásveszélyt. A hó elolvadása után azonban nehezebb az összetakarításuk.

VINASZ:

Különleges anyag a vinasz, amely a cukorgyártás során keletkező melléktermék. Kellemetlen szagú, ezért csak külterületi, nem lakott övezetekben szokták alkalmazni. Előnye, hogy olvadáskor a földbe szivárogva trágyaként hasznosul, így a növényvilágnak kifejezetten kedvez.

ZEOLIT:

Nem igazán elterjedt a Zeolit, ami nem más, mint zúzott vulkanikus kőzet. Szórást követően az út felületén marad, és talajalkotóként hasznosul.

KÁLCIUM-KLORID:

Az egyik leghatékonyabb környezetbarát jégmentesítő, és egyben a legelterjedtebb tartós pormegkötő anyag a kálcium-klorid. Nem képez maradványanyagot, hó olvadás után nem kell összetakarítanunk.

Skip to content