Budapest III. kerület, Óbuda-Békásmegyer közigazgatási területén évtizedeken át megtalálhatóak voltak különböző vadfajok egyedei. Mivel kevésbé volt intenzív a jelenlétük, ezért ritkábban kerültek kapcsolatba a lakókkal. A kerület állatállományát színesítik az őzek, vaddisznók, rókák, borzok és egyéb állatfajok.
Nagyrészt a zöldhulladékok illegális kihelyezésnek, az elhanyagolt kerteknek, az öreg, még termő gyümölcsfák össze nem gyűjtött termésének köszönhetően egyre több vad családostul települt be lakott környezetbe. Az ezen a területen lévő öntözőrendszerek, kerti tavak, csobogók is csábítóak lehetnek a vadaknak. Legnagyobb mértékben a vaddisznók jelentek meg, akik a territóriumuk bejárása során szisztematikusan meglátogatják az élelemszerző pontokat. Ugyanez mondható el a rókák tekintetében is. Nagyobb számú észlelés azt mutatja, hogy a borzcsaládok szintén közelebb húzódtak a lakóövezetekhez.
A vadak közül jellemzően vaddisznók fordulnak elő nagyobb arányban a kerületben, illetve őket és nyomaikat láthatjuk gyakrabban. A vaddisznó élettartama 10-12 év, míg a maximális élettartama 20-25 év. Az egyedek csoportokban, kondában élnek. A kondában szigorú rangsor alakul ki. Egy kondát általában 2-3 koca – akik rokonok – és a szaporulat alkotja. A kanok egyéves kor betöltése után elválnak a kondától. Egy konda nagy, több száz hektáros területen is mozoghat. A szaporodási időszak (búgás) november végétől január végéig tart. A kerület környéki erdőkben élő egyedek búgása előbb is megkezdődhet, mint a téli időszak eleje. Az egyébként magányosan élő kanok ilyenkor csatlakoznak a kondához. A kanok megverekszenek a párosodás jogáért, majd párok ill. háremek alakulnak ki.
A vaddisznók jelenlétéből fakadó problémák kezelésében az adott területen élők, ill. arra járók is tudnak segíteni.
- Az ingatlantulajdonosok kötelessége az ingatlan kerítésének karbantartása, illetve a telek gyommentesítése. Elhanyagolt, rossz műszaki állapotú kerítés nem tudja megakadályozni a disznók betörését. Az állatok a territóriumon belül ún. váltókon közlekednek. A váltók melletti bozótos, elhanyagolt, magas aljnövényzetű terület kiváló búvóhelyet jelent a konda számára. Ezért ezeket a területeket karban kell tartani. Létezik kimondottan vadvédelmi kerítés is. Érdemes olyan kerítéstípust választani, amely nemcsak az őzek, szarvasok, nyulak, rókák behatolása, hanem a vaddisznók betörése ellen is véd. A telepítéssel érdemes szakembereket megbízni, akik garanciával vállalják a kerítés kihelyezését.
- Kérjük, ne etessék a vadállatokat, sem konyhai sem zöldhulladékokkal, sem száraz pékáruval.
- A kertes ingatlanokon, illetve családi házas övezetben lakók gyakran alakítanak ki komposztáló dombokat, vagy kerítésen kívül helyezik el a lehullott gyümölcsöt, kerti hulladékot. Az ilyen lerakatok természetes gyűjtőhelyei a földigilisztáknak, kisrágcsálóknak, amelyek a vaddisznó részére ízletes élelemforrást jelentenek. Az ilyen megoldások az erdőhatár közelében lévő lakott részeknél erősen vonzzák a vaddisznókat. A hulladék szakszerű kezelése segít az állatok távoltartásában.
- Mind a vadak szaporodási, ill. az egyes fajok vadászidénye kapcsán felhívjuk az ebtartók figyelmét, hogy a szabálysértési törvény szerint természeti és védett természeti területen, valamint vadászterületen kutya csak pórázzal sétáltatható. Ennek alapján tilos a kutyák szabadon elengedése az erdőben. Az erdészeti szakszemélyzetnek az erdőtörvény alapján joga van a sétáltatót felszólítani a kutya megkötésére. A vadászati törvény szerint az erdő látogatója – a kutyával túrázó, sétáló kutyatartó is az – nem okozhat kárt az erdei életközösségben, és nem zavarhatja az ott pihenni, kirándulni vágyókat. A póráz nélküli kutya károsíthatja a vadat és a növényzetet, emiatt vadvédelmi bírság is kiszabható. A szabadon engedett ebek megzavarhatják, a lakott részek felé hajthatják a vadat, megnövelve a vadprobléma mértékét.
Ha mindannyian követjük ezeket a tanácsokat, akkor azzal környezetünket is védjük és csökkenteni tudjuk a lakott terület közelében feltűnő vadállatok okozta problémákat.