Hosszú évekig bevált módszer volt az utak és a járdás síkosság-mentesítésére a só használata. Azonban a só erősen káros a természetre, a növényekre és a házi kedvenceink tappancsait is sérti. A sózás leginkább az út menti növényzetet károsítja. A kloridion ugyanis a gyökéren keresztül felszívódik, elvonja a vizet a növényektől, majd ettől lelassítja a fák növekedését, a fiatalabbakat akár el is pusztíthatja. A sózás nem csak az élővilágra káros, az utak aszfaltfelületei is sérülnek. A sós hó olvadék az aszfalt repedéseibe szivárog, ahol a következő fagyáskor szétrepeszti a burkolatot, a tovább szivárgott sós hólé a közművek csöveiben is károkat okozhat. A konyhasó a gépkocsik kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokkal reagálva maró anyagokat alkot, amelyek korrodálják a környező fémfelületeket. Így tehát gépkocsikat, illetve hidak és felüljárók fémszerkezeteit roncsolhatják.
Szerencsére a konyhasó jégmentesítőként való használata elleni környezetvédő küzdelem nem volt hiába való, mert 2010-től a használatukat végleg betiltották. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008 (XII.30.) számú kormányrendelet szerint 2010. szeptember 1-jétől a belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.
Létezik környezetbarát alternatíva?
Igen létezik, és a választék nem is csekély. Írásunkban most szeretnénk ismertetni ezek körül néhányat.
A legalapvetőbb só-pótlék a homok, amelyet talán a legegyszerűbb beszereznünk. Olcsó, környezetbarát, de nem oldja a jeget, csak lefedi. A hó elolvadása után csupán összeseperjük.
Szintén egyszerű környezetbarát megoldás a lebomló faforgács vagy a fahamu. A homokhoz képest drágábbak, nem oldják a jeget, csak lefedik, ezzel megakadályozzák a csúszásveszélyt. A hó elolvadása után azonban nehezebb az összetakarításuk.
Különleges anyag a vinasz, amely a cukorgyártás során keletkező melléktermék. Kellemetlen szagú, ezért csak külterületi, nem lakott övezetekben szokták alkalmazni. Előnye, hogy olvadáskor a földbe szivárogva trágyaként hasznosul, így a növényvilágnak kifejezetten kedvez.
Nem igazán elterjedt a Zeolit, ami nem mást, mint zúzott vulkanikus kőzet. Szórást követően az út felületén marad, és talajalkotóként hasznosul. Valószínűleg az ára miatt nem túl népszerű.
Az egyik leghatékonyabb környezetbarát jégmentesítő, és egyben a legelterjedtebb tartós pormegkötő anyag a kálcium-klorid. Nem képez maradványanyagot, hó olvadás után nem kell összetakarítanunk.
Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet az idén a kálcium-klorid jégmentesítő használatát választotta. Ezt a síkosság-mentesítő granulátumot töltjük a járdatisztító kistraktorainkba, amelyek a szórótárcsa segítségével szétterítik a megtisztított útszakaszokon.